5 pontban arról, hogy ledobja-e és kire az atombombát a Fidesz

Egy fontos törvény parlamenti vitája mindig azért érdekes, mert abból, hogy mire válaszolnak, maguktól mit emelnek ki a fideszes politikusok, látszik, mit gondolnak a saját javaslatukról, és hogyan fogják használni. Az ellehetetlenítési törvény tegnapi vitája tökéletesen megmutatta, hogy használni akarják a törvényt, de bizonytalanok ebben, a kritikák egy része nagyon is ül, és pont a lényeges állításra, ami miatt problémás ez a törvény, nem tudtak mit válaszolni.

Borzasztó dolog egy ilyen törvény vitáját végigülni, főleg ha időkeretes. Az időkeretes vitáknál a fideszesek megvárják, míg elfogy az ellenzék jóval kevesebb ideje, majd akkor kezdenek el beszélni, hogy érdemi reakcióra ne legyen lehetőség. Most pedig úgy csináltak időkeretes vitát ebből a törvényvitából, hogy 30 perccel a határidő előtt összehívtak egy házbizottsági ülést, majd 20 perccel a határidő előtt lett időkeretessé téve a vita.

Tipikus, hogy Kocsis Máté arra, hogy miért lett időkeretes a vita, akkor reagált, amikor egyetlen egy ellenzéki képviselő se tudott már hozzászólni a vitához. És persze hazudott.

A vita lényegét az alábbiakban lehet összefoglalni:

• a határon túli magyarok törvénybe kerülése jól mutatja, hogy fontosabb a gyűlölet, mint a szeretet a Fidesznek

• a szubjektív véleményüket keverik a törvényben az objektív szempontokkal

• semmit se hajlandóak reagálni a törvénynek azokra a részeire, amik miatt ez a törvény atombombaszerű hatást tesz lehetővé

• nem döntötték még el, kire használják a törvényt, de a társadalmi ellenállást látva, az atombomba ledobásától ma még visszakoznak fogják-e használni a Tiszára a törvényt
  

És akkor nézzük 5 pontban, hogy mi következik mindebből.

1. Saját maguk tökönlövését kiveszik.

Egyetlen ellenzéki kritika volt, amire érdemben reagált a Fidesz, ez a kettős állampolgárok, azaz a határon túli magyarok utalásainak, támogatásainak, szerződéses pénztranszfereinek kriminalizálása. Körülbelül az látszott a fideszeseken, hogy aki a törvényt írta, annak a szemében csak Soros György arcképe lebegett, így véletlenül csúszott be, hogy a tihanyi beszéd után pár nappal még egyszer belerúgnak ezzel a törvénnyel a határon túli magyarokba. Én, ha tippelni kéne, akkor arra tippelnék: itt finomodik majd a törvény, amely ettől még nem lesz finom.

2. Ez a javaslat nem a külföldi beavatkozást akadályozza meg, hanem a más vélemény elhallgattatására ad lehetőséget.

A törvényjavaslat fő problémája az, ami a vitában is látszott. Ugyanis azt fogják megregulázni, akit a fideszes szuverenitási hivatal egy listára rárak, aztán pedig Orbán Viktor kihirdeti. A fideszes képviselők tényleg a Fideszen kívül a vitában mindenkit külföldi ügynököztek. Ha a szavaikon múlna a törvény végrehajtása, akkor a törvény elfogadása és a jegyzék elkészítése után semmi se maradna rajtuk kívül. Az összes ellenzéki párt, képviselő, civil szervezet és médiatermék külföldi ügynök lenne. Közben viszont elmondták, hogy nem kell aggódni, hiszen objektív a törvény, három feltételnek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy a listára kerüljön: külföldről pénzt kap, befolyásolja a közéletet, és veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A kérdés csupán az, ezek valóban objektív szempontok?

Külföldről pénzt kapni a törvény szerint is objektív szempont első ránézésre, hiszen vagy érkezik pénz, vagy nem. Csakhogy a törvény alapján olyan utalások is külföldről érkezett pénznek számítanak, amelyeknek egyértelműen nem lehet köze a törvény szándékához, a külföldi befolyásoláshoz. Egy Németországban élő kettős állampolgár, vagy a YouTube által fizetett, a nézettség után járó pénz a törvény hatálya alá esik, pedig teljesen egyértelmű, hogy a törvény célja szerint nem kéne oda essen. Ezzel pedig a külföldi pénz szempontja is szubjektív szemponttá válik.

A közélet befolyásolása egyszerűen nem tud objektív szempont lenni, hiszen akár az állattartás szabályairól, a köztisztaságról, vagy éppen az egészségügy vagy az oktatás helyzetéről való beszéd is a közélet befolyásolása. Gyakorlatilag bármilyen, a közösség ügyeiről szóló beszédmód a törvény hatálya alá esik.

A harmadik szempont objektivitását pedig maga a törvény szövege kezdi ki, amikor definiálja, mi Magyarország szuverenitása, amit nem lehet megsérteni. Ugyanis nem azt mondja ki, hogy az alaptörvényben alkotmányos védettség alá eső témák, hanem ezekből kiemeli azokat, amelyek a Fidesz propagandája szempontjából fontosak. A jogállam, a keresztény értékek, vagy a nemiség kérdése. Árulkodó, miket nem tart a törvény védendőnek: az egészséges környezet, a tisztességes verseny, az erőfölénnyel szembeni állami fellépés, vagy éppen a jövő nemzedékek jogai (lásd oktatás például). Így már a törvénybe a kormánypárt szubjektív szempontjai bele vannak írva.

Ez alapján könnyen látható, hogy ha Karla, kettős állampolgár másodunokatestvérem Amerikából utal pénzt a civil szervezetemnek, hogy a magyar demokrácia védelmében lépjek fel, akkor már hathat a szervezetemre a törvény, és elveszik az egyszázalékot, megnehezítik a magánadomány utalást, és rám szállhat a teljes magyar állam.

3. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnál az atomtáska

És itt jön be az a szempont, amiről a fideszesek nem voltak hajlandóak beszélni, hogy a listát az a Szuverenitásvédelmi Hivatal készíti el, amely fideszes kontroll alatt áll. Vezetője Lánczi Tamás, Schmidt Mária, Habony Árpád, Orbán Viktor volt embere, aki százmilliókat keresett ebből a rendszerből. Neki kell mérlegelnie, hogy megállnak-e ezek a nem túl objektív szempontok, és ő dönti el, ki kerül a listára. Azt is tudjuk, hogy a Hivatalban olyan emberek dolgoznak, akik szintén az Orbán-rendszer különböző helyeiről kerültek oda. Tehát ők is érdekeltek a rendszer fenntartásában, és számukra is mindenki ellenség, aki kritizálja a rendszert.
A vitában többször is feltettem kérdést a hatóságról, de egyszer se válaszolt a Fidesz. Nem meglepő, hiszen a Hivatal ilyen fontos döntési pozíciója az, ami egyértelművé teszi, mi a szándéka a törvénnyel a Fidesznek, és a szerintük objektívnek nevezhető (amik nem azok ugye) szempontokat teljesen szubjektívvé teszi.

Zseniális volt még két fideszes érvelés. Egyrészt, hogy semmilyen szervezetet se tudnak bezárni ezzel a törvénnyel, másrészt pedig, hogy csak nem kéne külföldi pénzeket felvenni. Nyilván az első a legviccesebb, hiszen valóban nem zárnak be senkit, csupán már a vegzálás lehetőségével megemelik a szervezetek adminisztratív működtetési költségét, másrészt pedig aki a listára kerül, nem kap majd egyszázalékot, és azzal, hogy magánokirattal kell minden adományozónak igazolnia, hogy nem külföldi finanszírozó, úgy megemelik az adományozás költségét, ami ellehetetleníti az adományozást. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy globálisan csökken a sajtótermékek bevétele, Magyarországon megszüntettek minden független média- és civil pályázatot, és még a multik is kétszer meggondolják, hogy hirdessenek vagy támogassanak egy kritikus szervezetet. Ahogy elmondtam, valóban nem lenne szükség külföldi pályázatokra, ha például azt a 6,2 milliárdot, amiből a Szuverenitásvédelmi Hivatal működik, szétosztanák pályázaton ezek között a szervezetek között. Ugyanis összesen kevesebbet kapnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal által eddig összeírt civil szervezetek és sajtótermékek, mint amennyi a Hivatal költségvetése.

4. Kire dobják az atomot?

A vitából az is egyértelmű volt, nem döntötték még el, kire használják azt az atombombát, amit a törvény alkalmazásával egy szervezetre ledobhatnak és tönkretehetik azt. Az elmúlt hét társadalmi tiltakozása, a minimum 40 ezres Kossuth téri tüntetés (kb. 50 000 négyzetméteren voltak tüntetők a téren) nem maradt hatástalan.

Kocsis Máté egyenesen kikérte magának, hogy arról beszélt volna, hogy a Telex, a 444 vagy a Partizán célpont lehet.

De érdemes a politikai és a jogi hatást kettéválasztani. Jogi hatása arra lesz a törvénynek, akit felraknak a listára, viszont ahogy Deutsch Tamás felszólalásából is látszott, a lényeg ezeknek a médiatermékeknek és civileknek a hiteltelenítése a választások előtt. Annak az aurának a megteremtése, hogy ezek a szervezetek idegen érdekeket szolgálnak.

Viszont ebből következik a jogi lépés is. Véleményem szerint a törvény elfogadása után első körben maximum minimálisan fogják használni a törvényt. A vitában is azt próbálták elmagyarázni, hogy nincs itt semmi látnivaló, a nagy szervezeteket nem is érinti a törvény.

Viszont ha a társadalmi ellenállás lejjebb megy, a propagandával pedig azt mérik, hogy saját táboruk és a szükséges szavazók teljes egészének be tudják keretezni ezeket a szervezeteket mint idegen ügynököket, akkor levadásszák őket. Pontosan mérni fogják ezt a lehetőséget, ahogy két hónapja egy elég részletes kutatást csináltak a magyar influenszerekről, és arról, mit gondolnak róluk a választók. Ha azt mérik, hogy a saját tábor részére nincs költsége mondjuk a Partizán beszántásának, akkor abban a pillanatban neki is fognak esni.

Valójában ilyen szempontból az asztalra rakott fegyver a törvény. Abban pedig biztosak lehetünk, ha nyernek 2026-ban, el is fogják sütni.

5. A Fidesz kérdése: hogy ártsunk a Tiszának?

Ami folyamatosan felbuzgott a vitában, az pedig a Tisza. Direktben nem mondták ki, hogy a törvényt alkalmaznák a Tiszával szemben, vagy ez a fajta kommunikációs keret a Tisza ellen készülne, de az többször is elhangzott, hogy az ukrán titkosszolgálati támadás Magyarország ellen az, ami most fontossá teszi ezt a törvényt. Ennek kapcsán pedig elő-előjött a Tisza párt neve.

A Tiszával szemben pedig biztosak lehetünk benne, hogyha lesz fegyver, amit elsüthetnek, el fogják sütni. Ebben a tekintetben pedig két kérdés van. Egyrészt ugyanaz, mint más szervezetek kapcsán: be tudják-e úgy keretezni a Tiszát, hogy szavazatvesztés nélkül tudják-e rájuk alkalmazni a törvényt. Illetve szerintem ez az egész kommunikáció nagy célja: fel tudják-e építeni az idegen támadás veszélyét, amelyben mindenki, aki a Fideszen kívül van, egy ördögi mesterkedés része — Tiszától a Telexig. A cél ugyanis nyilvánvalóan a hatalom megőrzése 2026 után, ehhez pedig ezt látják ma a legjobb megoldásnak, amihez ez a törvény egy eszköz.

Itt egy olyan átfogó narrativát képzeljünk el, mint 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban a migráció, vagy 2022-ben a háborúpártiság. A Fidesz enélkül a történet nélkül nem nyerhet, tegnap pedig ennek a történetenek a körvonalait kezdték el felvázolni. Megérzésem szerint a törvény célja sokkal inkább ennek a történetnek a felépítése, mint szervezetek bezárása, de ha a történet építéséhez hasznos lesz szervezetek bezárása, és nem kockázatos, akkor nem fognak egy percig se várni.

A feladatunk tehát adott, ahogy eddig is. Egy történet van. A rendszerváltás története, és minden cselekedetnek és politikai cselekvésnek ebbe az irányba kell mennie. Ebben a háborúban pedig egy csata az ellehetetlenítési törvény. Amennyire tudunk vele szemben ellenállást kifejteni, annyira csökkentjük a Fidesz mozgásterét ennek az eszköznek a használatára. Azt a képességét csökkentjük ezzel is a Fidesznek, hogy megalkossa a nagy történetüket, amelyben nem a rossz kormányzás, nem a nem működő állam miatt élünk rosszul, hanem, ahogy ők el akarják magyarázni, valamiféle külföldi érdek miatt.

A kérdés az, hogy a valóság fog-e 2026-ban nyerni. Nekünk, akik jobb országot akarnak a gyerekeinknek, ezért kell dolgozni!